Nyelv:

Örkény

Örkény Pest-megye déli részén, a Dabasi kistérség területén fekszik. Örkény területének egésze a Kiskunsági homokháton terül el, a népnyelv sívónak nevezi a település talaját alkotó holocén folyami homokot.
Örkény természeti látványosságai közé tartozik a város nyugati határában elterülő katonai lőtér borókás-nyáras társulása. A Bögölyjárás néven ismert területet a XVIII. századig legelőként használták. A túllegeltetés következtében azonban annyira tönkrement, hogy területén megindult a homokdűnék vándorlása. Az 1784-es első katonai felmérés során Bögölyjárás deserte (sivatag) besorolást kapott. A tönkrement területet II. József idején kezdték katonai lőgyakorlatok céljára használni. A legeltetés megszűnt és elkezdődött a növényzet záródása. Azóta a területen folyamatosan regenerálódott a homokpusztai növényzet, ma is jól megfigyelhetők a pusztai gyep, a borókás-nyáras és a homoki tölgyes társulások koncentrikus foltjai.
A város külterületén, Bikahegy tanyacsoport mellett találhatók a tatárjárás után egy kunhalom köré épített földvár maradványai. Az 5-ös főút mellett található a Pálóczy-Horváth-kastély, amely jelenleg a város művelődési házaként működik. 1888-ban jelent meg Örkényen a református nemes, a vállalkozó kedvű Pálóczy-Horváth István, aki a téglagyár, a református templom, tanyasi iskolák és a máig működő mezőgazdasági szakközépiskola mellett megépíttette a ma is látható kastélyt. Pálóczy-Horváth István nevét és alakját a szakközépiskola és a református templom parkjában található mellszobor őrzi. A település másik jelentős építészeti emléke a Fischer-kúria, amely napjainkban a településen működő festékgyár adminisztrációját szolgálja.
Örkény falumúzeuma egy 1845-ben épült parasztházban tekinthető meg az Arany János utca 46. alatt. A város határában helyezkedik el az EuroRing névre keresztelt autós és motoros versenypálya.
Kishegyes település Örkénnyel 2010. július 17-én írta alá a testvérvárosi szerződést.


Simonyifalva

Simonyifalva (Satu Nou), település Romániában, a Partiumban, Arad megyében.
A testvértelepülési szerződést 2010. november 27-én írták alá Békésszentandráson.


Békésszentandrás




Békésszentandrással a kapcsolat a 18. századba nyúlik vissza. 1769-ben 81 békésszentandrási család érkezett a hegyesi pusztára, megalapítva ezzel a mai Kishegyest. Békésszentandrás és Kishegyes a letelepedés után 200 évvel, 1969-ben léptek kapcsolatba, majd ezt 1988-ban tették hivatalossá, testvérvárosok lettek.


Budapest XVI. kerület

Budapest XVI. kerülete a Szilas-patak két partján, a Pesti-síkság és a Gödöllői-dombság találkozásánál terül el. A régészeti leletek tanúsága szerint a korai kőkortól élnek emberek ezen a területen. A magyarok a XI. század második felében telepedtek le itt. Cinkota – beléertve a mai Mátyásföld és Sashalom területét is – több, mint 950 éves település. Rákosszentmihály és Árpádföld területén a tatárjárás előtt, és nem bizonyítottan után is, Nemes és Nagyos viszonylag kicsiny magyar falvak voltak ezen a területen. 1950. január 1-jével az 1949. évi XXVI. törvénnyel a négy nagyközséget, mint a Főváros XVI. kerületét, Budapesthez csatolták. A kerület egészét tekintve a központi fejlesztések hatására a kerületben a lakosság száma az 1950-es 46000 főőrl, 70000 fölé emelkedett.
A kapcsolatot a XVI. Kerülettel 2007-ben vettük fel, amelynek a hivatalossá tételére 2008. március 29-én került sor.


Isaszeg

A kapcsolatfelvétel Isaszeggel az isaszegi csata évfordulója alkalmából rendezett ünnepség keretében valósult meg. A két település között számos közös pont, összekötõ kapocs van. Kishegyes a Telecskai, Isaszeg a Gödöllõi dombvidéken fekszik, Kishegyes a Krivaja, Isaszeg a Rákospatak mentén. Mindkét település már lakott volt a népvándorlás korában, majd a magyar történelem korai évszázadaiban, érintette a Dózsa-féle parasztháború, a törökdúlás után újra kellett telepíteni a XVÍ. században. Isaszegre a környék birtokosai, a Grassalkovichok a magyarok mellett német, szlovák és lengyel parasztokat hívtak, Kishegyesre pedig békésszentandrási magyar családok érkeztek az új élet reményében. Az újonnan érkezettek zöme itt is, ott is római katolikus, máig õk alkotják a többséget. Amíg Kishegyesen zajlott a szabadságharc utolsó gyõztes ütközete, addig Isaszeg volt alig több mint két hónappal azelõtt 1848/49 legfényesebb gyõzelmének a színhelye az osztrák fõsereg fölött. S még egy párhuzam: a vesztes fél élén mindkét helyen, mások mellett, Jellasics horvát bán állott.
A testvértelepülési nyilatkozat aláírására 2008. március 29-én Kishegyesen a falunap alkalmával került sor.


Kelebia



Kelebia és Kishegyes a Dombos Fest kapcsán lépett összeköttetésbe, ezután kezdett a két község között kialakulni a tényleges testvértelepülési kapcsolat. A testvértelepülésőrl szóló szerződést Kelebia fennállásának 80. évfordulóján, 2004. december 11-én írták alá a két község vezetői. Megállapodtak, hogy a két település társasdalmi, gazdasági, kulturális, oktatási, sport, turisztika és környezetvédelmi területen együttműködést alakítanak ki.